A csillagok és a bolygók megfigyelése is központi szerepet játszik és játszott az emberiség életében. Érdekesség: A Föld tengelyforgása okozza az összes égitest látszólagos napi mozgását keletről nyugat felé. Mindössze két pont nem vesz részt ebben a mozgásban: a Föld forgástengelyének meghosszabbításában elhelyezkedő északi és déli égi pólus. Közép-Európa földrajzi szélességein már néhány órás éjszakai megfigyelés, illetve az az északi égboltra irányuló fényképezőgéppel készült hosszú megvilágítású felvétel elárulja a csillagok kör alakú pályáját az északi pólus körül. Az égi pólusnak az északi horizont feletti szögtávolsága egyenlő a földrajzi szélességgel. Tehát az északi szélesség 50°-nál az égi pólus magassága az északi horizont felett 50°. Minden csillag, amely legfeljebb 50° távolságra van a pólustól, olyan kis sugarú körön halad, hogy az 50° északi szélességen levő megfigyelő számára soha nem nyugszik le, tehát mindig megfigyelhető. A sarkcsillag, amely a Nagy Göncöl két hátsó kereke közti távolság ötszörös meghosszabbításában található, a 20 század végén már csak 0,8° távolságra van az égi pólustól, így a puszta szemmel szinte alig-alig észrevehető köröcskét ír le. A zenit az égbolt legmagasabb pontja, amely 90° távolságra van a horizonttól. A nadír a zenittel teljesen ellentétes irányban található meg. Az égi egyenlítő egy olyan ún. főkör az égen, amely az égi tengelyre merőleges, így egyúttal a földi egyenlítő égboltra vetített képének is tekinthető. Az égi egyenlítő az égboltot északi illetve déli féltekére osztja és pontosan a K-pontban emelkedik a horizont fölé és a Ny-pontban megy a horizont alá. Azt a főkört, amely a horizont délpontjából kiindulva a zeniten az égi északi póluson, a horizont északpontján és a nadíron keresztül újra a délponthoz ér, meridiánnak nevezzük. Az égitestek a Föld forgása következtében végzett lassú mozgásuk folyamán a meridiánon érik el a horizont feletti és alatti legnagyobb magasságukat. Csak a cirkumpoláris csillagoknál lehet megfigyelni egy adott földrajzi helyről mindkét kulminációt. A többi csillagnál csupán a felső kulmináció van a horizont felett, vagy mindkét delelés a horizont alatt történik. Eme alapelvekkel más földrajzi szélességek viszonyai is áttekinthetőek: Közép-Európától északabbra növekszik a pólus magassága, a csillagok pályája egyre párhuzamosabbá válik a horizonttal. Sőt, mi több: a földi északi sarkon ez pontosan be is következik. Ugyanis ott minden horizont feletti csillag cirkumpoláris, vagyis egyik csillag sem kel fel soha, és nem is nyugszik le. A földi egyenlítőn viszont az égi tengely a horizont síkjában fekszik, így egyetlen csillag sem lehet cirkumpoláris. A Föld tengelyforgása következtében az egyenlítői pontok viszonylag gyors, 465.11 km/s sebességgel mozognak. De ha a TV-t figyeled szívesebben az égboltnál és a távkapcsoló a távcsöved, akkor az RTL Klub-on idén, 2011-ben is adásba kerülő Csillag Születik zenés-táncos tehetségkutató nagyon tetszeni fog neked. Zenészek és énekesek, táncosok és bűvészek neveznek be a műsorba tehetséggel és tehetségtelenül. Ám csak egyvalaki, méghozzá a leges-legjobb nyeri meg majd a műsort. Ki lesz majd a 2011-es, Csillag Születik következő győztese, kit szavaznak meg a nézők a nyertesnek? Lesz annyira jó énekes, mint Tabáni István?